"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében." /Herman Ottó/

 

“Fa nélkül egy fillért sem ér a táj.

S üres a fa, ha nincs rajta madár.

Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,

Ha nem lennének fák és madarak.”

                        /Horváth Imre: Fák és madarak/

 

A május 10-i madarak és fák világnapját már 1902-ben megünnepelték: a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján Chernel István ornitológus szervezte meg. Az ünnep Herman Ottó közbenjárásával 1906-ban vált hivatalossá: gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletében előírta az iskolák számára a Madarak és Fák Napjának megszervezését. Ezen a napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni, valamint meg kellett emlékezni a hasznos madarakról is. Ez Magyarországon az egyik leghíresebb madárünnep azóta is.
1996 óta kormányrendelet alapján a Madarak és Fák napját május 10-én ünnepli az ország.

 Mi kis virágokat ültettünk

  „Mennyi fényes, szép madár!
Nem tudod, hogy merre száll?
Honnan jönnek?
- Nem tudom.
Merre mennek?
- Nem tudom.
Égre, földre, vízre szállnak?
Nádba bújnak?
- Nem tudom. ...”
                        /Nemes Nagy Ágnes - Madarak/

Év madara 2012
Egerészölyv

A leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott „sasok” általában ennek a fajnak a képviselői. Ráadásul az egerészölyvek kifejezetten szeretnek is a forgalmas utak, autópályák mellett ücsörögni, hogy a kezelt (legeltetett, kaszált) gyepfelületek nyújtotta könnyebb zsákmányszerzési lehetőséget kihasználják.

  „Szeresd a fát, hisz ő is érez,
Gyengéden nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed!
Hagyd annak ami, épnek, szépnek -
Szeresd a fát! ...” 

                         /Benedek Elek: Szeresd a fát/

Év Fája 2012
Zselnicemeggy

A hazai erdők egyik legkorábban, már a lombfakadással egy időben virágzó fája. Egész Európában elterjedt, termését a kőkorszaki ember fogyasztotta, napjainkban az erdők élővilágának változatosságát növelő szerepe és esztétikai értéke jelentős. Erősen illatos, 15-20 fehér virágból álló fürtös virágzata van. A magyar nyelv ismeri még májusfaként, büdöshársként, gyöngyvirágfaként vagy apró fekete terméseire utalva vadmeggyként és kutyacseresznyeként.

 

2012-ben a felsőmocsoládi öreg hárs az Év Fája Európában
Hét európai fa közül a Somogy megyei Felsőmocsolád

400 éves hársfája lett az első helyezett,

és ezzel az interneten szavazók döntése alapján

elnyerte az Európai Év Fája díjat.